Nem is tudom, hol kezdjem, annyi gondolat kavarog a fejemben... Inkább egy metafórával kezdem... A kapcsolatunk olyan mint egy vihar... Érzed. hogy közeleg valami... Valami komoly... Először csak a feszültséget érzed, hogy van valami a levegőben, utána a villámokat látod, bár még nem tudod, hogy mikor ér utol a vihar... Utána megcsap az előszele... A végén pedig elragad... Nem tudod hova fuss... Nem is akarsz már futni, mert élvezed minden pillanatát, az élményt, azt, hogy felszabadult vagy, mert már mindegy...
Én is ezt érzem most... Nem tudok, illetve nem akarok futni... Nincs menedékem...
Semmim sincs CSAK Te... Az emlékeink, a terveink, az egymás fülébe suttogott szavak, az éjszakákba nyúlö beszélgetéseink... Az élmény, hogy 2 hétig együtt éltünk...
A remény, hogy lesz még több időnk is...
Az, hogy a legbecsessebb gesztust adtad nekem, mit egy férfi el tud képzelni... Az ártatlanságodat...Nem tudom, hogy más hogy van vele, de nekem MEGTISZTELŐ volt! Itt nem csak a vágyról volt szó, hanem a lelkünk összeforrásáról is... Mert ezt érezted/éreztem...
Voltam már szerelmes... De ilyen biztos még soha nem voltam az érzéseimben, mint most! Annyira a lelkem másik fele vagy, hogy az már hihetetlen... Toleráns, hűséges, vidám, sok mindenben érdeklődő... Figyelmes, ha kell akkor kemény, mert kimondod azokat amik nem tetszenek... Nem durván, hanem érthetően...
Kérsz, ha kell... Segítesz, ha kell... Szeretsz...
Sokszor, mikor értetlenkedtem, hogy mit keresel mellettem, egy csendes "csitt"-el, és egy szerelmespillantással, csókkal, öleléssel elintézted, mert őszintén azt érezted... Más nem kellett...
Ha gondom volt akkor megkérdezted, hogy mi bánt... Ha nem akartam még elmondani, akkor hozzám bújtál, én beletemettem a hajadba az arcomat, és így voltunk addig, mig ki nem böktem, hogy mia a baj...
Csak RÁD gondolok... Munka közben, itthon, az utcán, vezetés közben, koncereten...
Azokon a helyeken, ahol jártunk együtt... Szóval itt szinte mindenhol...
Az a mondókám, hogy "Életem Értelme" tetszett Neked... Több szempontól is igaz... Most TE adod a célt... Az, hogy írogassunk/beszélgessünk nagy távolságból is... Nemrég szintén TE adtad... Azzal, hogy szeretsz, hogy kívánsz, hogy az enyém vagy... Hogy mellettem vagy...Hogy segítesz, hogy beszélsz velem...
Ha két szót írhatok még:SZERETLEK, IMÁDLAK
