Nem is tudom, hogy mi lenne velem a Városliget nélkül... Bár otthon tele van a hűtő kajával, az egyik kedves helyemre beültem ebédelni. Dohány ugyan nuku, de hirtelen ötlettől vezérelve megtettem. Jó volt!:) Csak ültem, ettem, ittam egy korsó sört, nézelődtem a Ligetben,…

Furcsa dolog ám, a blogírás... Személy szerint - és ezzel szerintem nem mindig vagyok egyedül - az esetek zömében csak akkor kezdek neki, ha valami rossz dolog ért, máskülönben a kellemes, kedves, vagy vicces dolgokat nem írjuk le...Miért? Nem tudom... Talán azért, mert, ha úgy…

Sokat jegyzeteltem ma, de most nincs erőm leírni... Le vannak írva... Egy adag magánélet, egy adag "izé"-vel fűszerezve... Ha nem tudok aludni éjjel, akkor valamennyit írok, ha meg alukálok, akkor is meg lettek örökítve kivételesen a gondolatok...:D